Az évközi idő napjai telnek, így lassan közeledve az év vége felé. Még nincsenek készületi időszakok, üdvtörténeti megemlékező ünnepek, „csak” egyszerűen hétköznapok és vasárnapok váltják egymást a megszokott rendben.
TovábbA fagyos és sötét télidő mélypontjának, a téli napfordulónak idején ünnepelt bensőséges és érzelmes karácsonyi liturgiáiban az Egyház évszázadok óta nem tud betelni Isten Fia megtestesülésének örömhírével. Pont, amikor kevés a fény és a sötétség hatalma mindenen szétterül, ő az isteni Világosság megszabadító erejét hirdeti.
TovábbÁlmomban egy csodaszép templomban jártam, ahol már november elejétől karácsonyi hangulatokkal kedveskedtek a templomlátogatóknak. A fahéjas tömjénillatú templomtérben, volt néhány télapó formájú csoki-automata, csillogó, csilingelő karácsonyfa, s a háttérből diszkréten szólt a Csendes éj.
TovábbUgye furcsán hat ez a mondat novemberben, amikor az ünnepi vásárlásra hívogató feliratok és reklámtélapók között telnek napjaink, és javában tart már a karácsonyi bevásárlás világméretű sáskajárása? Pedig a mai vasárnappal új liturgikus évet kezdünk, útjára indul az üdvösség egy újabb éve, melynek során a liturgia Krisztus misztériumába meríti hétköznapoktól tépázott életünket.
TovábbA Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepei augusztus hónapnak különleges hangulatot adnak. Két ünnep, mégis kétfajta ünnep-élmény.
Tovább“Kérlek tehát benneteket, hogy Lélek szerint éljetek” írja szent Pál apostol a Galatákhoz írt levelében. (5,16)
TovábbAz ünnepre nagy tömeg vonult. Hallották, hogy Jézus Jeruzsálembe jön. Pálmaágakat törtek és kivonultak eléje. Így kiáltoztak: Hozsanna, áldott, aki az Úr nevében jő, áldott Izrael Királya!” (János 12,12-14)
TovábbA héten Hamvazószerdával elkezdődött a Nagyböjt, a Szent Negyvennap ideje. „Itt az alkalmas szent idő, az üdvösségnek napjai, hogy megtisztítsuk a szívünk, lemosva vétkek szennyeit.” Fogalmazza meg énekünk a böjti időszak értelmét.
TovábbAz egyházi év második legfontosabb ünnepén, Karácsonykor az értünk megtestesült és Betlehemben emberként megszületett isteni Igét, Jézus Krisztust ünnepeljük. Jézus az Isten Szava, egy olyan Atyáé, aki kezdettől fogva társalgott az övéivel, aki kapcsolatban akar lenni népével.
TovábbKereszténységünk két legnagyobb ünnepét a Húsvétot és a Karácsonyt egyaránt egy-egy hosszabb készületi időszak előzi meg.
TovábbAz Úrnapja, Krisztus Teste és Vére szentségének ünnepe a középkori lelkisége és az akkori történelmi helyzet ismeretében válik igazán érthetővé.
TovábbTegnap, a Húsvét utáni ötvenedik napon (görögül Pentekoszté) a Szentlélek eljövetelét ünnepeltük az Egyházban. A Lélekét, aki a Szentírás szerint ott volt a világ teremtésekor, a Lélekét, akinek pecsétjét kapjuk meg a keresztségben, és aki a bérmálásban a felnőtt keresztény élet vállalására erősített meg bennünket. A Lélekét, aki nélkül az egész egyház legfeljebb egy jótékonysági intézmény és tiszteletreméltó civil szervezet lenne.
Tovább
