Ünnep munkanapon

A Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepei augusztus hónapnak különleges hangulatot adnak. Két ünnep, mégis kétfajta ünnep-élmény.

Nagyboldogasszonykor az egyik évben külföldön, egy szerzetesi közösség kísérte egyházközség munkaszünetes ünneplésén vettem részt, ami az ünnepi nap minden jellemzőjét magán viselte. Ez ott egyben a templom búcsúja is volt. Sajátos színezetet adott a napnak a cimbalommal kísért népies éneklés, valamint a gyógyfüvek megáldása és szétosztása. Az egész nap különlegessége, a liturgikus ünneplések egyszerű, ám részleteiben is igényes alakítása, valamint a művészi szépség, az ünnepi étkezés és a testvéri együttlét egyaránt jelen voltak e napon. 

Hasonlóan ahhoz, ahogy az a legtöbb közösségben Szent Istvánkor itthon is lenni szokott. Ilyenkor a helyi közösségek saját ünneplésükre figyelnek, vagy az országos rendezvényeken való részvételre törekszenek. Az országos rendezvények, a Szent Jobb körmenet, valamint az ünnepi tűzijáték: a bőkezűség és túláradó gazdagság eme ősi szimbólumának megnézése rengeteg embert egyfajta zarándokútra indít ezen a napon.

Minden ünnep egyik legfontosabb jellemzője a létezés igenlése, ezért kiemelkedik a hétköznapok keretéből, s az emberélet szélesebb horizontjainak bejárására vezet minket. Fontos jellemzője a hétköznapitól, a megszokott tevékenységektől, a szolgai munkától való tartózkodás, hiszen hétköznapjaink lényegesen közelebb állnak az élet mulandóságának, korlátozottságának, és a haláltól legyőzetésre ítélt voltának átéléséhez. 

Az ünnep különlegessége abban áll, hogy az ismétlések és megszokottságok monoton zártságába újra és újra betör a létezés mindig új és bámulatra méltó volta. Ez nem enged megülni bennünket a hétköznapi evidenciák fárasztó és csüggesztő közegében, de felébreszti a vágyat a több, az el nem múló élet iránt.

Magyarországon a munkanapra eső Nagyboldogasszonykor ez az ünnepi érzés szinte alig érezhető, sokkal nehezebb az ünnep keresztény tartalmának átélése. Munkanap de mégis, magában hordja az isteni élet csíráját, dolgozunk de mégsem hétköznapot tartunk. Mert ezen a napon az Istenszülő Szűz fölvétetett a mennybe, s ezáltal a mi megdicsőülésünk kezdete és példája lett.

Odakint munkanap van, de mi összegyűlünk Isten imádására, hálaadásra, Szűz Mária anyai pártfogásába ajánlva életünket.

Borítókép: Wikimedia