A minap ismét elgondolkodtatott a szentségi gyakorlatunk. Valójában mi történik azon szentségfelvételek alkalmával, amikor sokan különböző, az Egyházétól többé-kevésbé eltérő indítékkal kérik a keresztelést, a házasságkötést vagy egyéb szentségkiszolgálatást?
TovábbA bibliai időkben amikor egy nép legyőzte a másikat, akkor ez számukra nyilvánvaló jele volt annak, hogy az ő istenük hatalmasabb a legyőzöttek istenénél. Istenek küzdöttek egymással, és amelyik győzött, azt kellett tisztelni mindenkinek.
TovábbAz Úrnapja, Krisztus Teste és Vére szentségének ünnepe a középkori lelkisége és az akkori történelmi helyzet ismeretében válik igazán érthetővé.
TovábbTegnap, a Húsvét utáni ötvenedik napon (görögül Pentekoszté) a Szentlélek eljövetelét ünnepeltük az Egyházban. A Lélekét, aki a Szentírás szerint ott volt a világ teremtésekor, a Lélekét, akinek pecsétjét kapjuk meg a keresztségben, és aki a bérmálásban a felnőtt keresztény élet vállalására erősített meg bennünket. A Lélekét, aki nélkül az egész egyház legfeljebb egy jótékonysági intézmény és tiszteletreméltó civil szervezet lenne.
TovábbAz Eucharisztia iránti tisztelet a középkorban a gótika lelkiségének hatására nagyfokú változáson ment keresztül. Ennek egyik jellemzője volt a látnivágyás iránti erőteljes igény.
Tovább„Istenünk, te úgy akartad, hogy néped szüntelenül vigadozzék, mert visszaadtad lelke fiatalságát. Engedd, hogy akik most a fogadott fiúság dicsőségének örvendeznek, a biztos remény örömével várják a feltámadás napját.”
TovábbIdén sorrendben már a második zárt templomos Húsvétra készülünk. Szertartásaink sajnos idén is képernyőre szorulnak. Bőven kaptunk időt arra, hogy tudatosodjék bennünk, mi a különbség a személyes jelenléttel végzett együttünneplés és egy online közvetítés általi részvétel között.
TovábbPéter apostol jellemét tekintve egyenes, lobbanékony természetű ember volt. Hosszú utat járt be ahhoz, hogy az egyház sziklaalapjává lehessen.
TovábbA szentmise alapítása után Jézus meghagyta tanítványainak: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!“ Majd még valami hasonlót tett.
TovábbA Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja a Nagyhét kezdetét jelenti. E nap eredeti neve a római liturgiában a Pálmák vasárnapja, ami a világegyházban sokhelyütt Olajágak vasárnapjává, magyar egyházunkban Virágvasárnappá alakult.
TovábbKilenc hónappal Karácsony ünnepe előtt ünnepeljük Urunk születésének hírüladását, melynek magyar elnevezése Máriára, a Megváltó anyjára utalva Gyümölcsoltó Boldogasszony.
TovábbA liturgiában használt szent edényekkel kapcsolatban a 2004. áprilisában az Istentisztelet és Szentségi fegyelem Kongregációja által kiadott Redemptionis Sacramentum című dokumentum megerősíti azt az ősi kívánalmat, hogy kelyheink nemes, nem törékeny és nem könnyen sérülő anyagból készüljenek. (117. pont)
Tovább
