Ha közelebbről megnézzük Vízkereszt, azaz Epifánia ünnepének vallástörténeti hátterét, annak első nyomait a Kr.u. III. századi Egyiptomban találhatjuk meg. Alexandriai Kelemen megemlíti, hogy Baszilidész gnósztikus szektája január 6-án Jézus megkeresztelését ünnepli, ami az ő felfogásukban egyet jelentett Jézus istenfiúi születésével
TovábbAz egyházi év második legfontosabb ünnepén, Karácsonykor az értünk megtestesült és Betlehemben emberként megszületett isteni Igét, Jézus Krisztust ünnepeljük. Jézus az Isten Szava, egy olyan Atyáé, aki kezdettől fogva társalgott az övéivel, aki kapcsolatban akar lenni népével.
TovábbKereszténységünk két legnagyobb ünnepét a Húsvétot és a Karácsonyt egyaránt egy-egy hosszabb készületi időszak előzi meg.
TovábbIsten nyolcadik parancsa azt mondja, hogy szeressük az igazságot, ragaszkodjunk hozzá és azt akkor se manipuláljuk, ha bizonyos körülmények arra csábítanának.
TovábbA közbeszédben a liturgiáról valahogy nehéz szakszerűen beszélni. Leginkább “szépen” vagy “méltón” végzett liturgiáról szoktunk beszélni, de hogy valójában mitől szép illetve méltó egy liturgia, azt nemigen tudjuk megmondani. Pedig a tapasztalat szerint nemcsak az ördög, de a kegyelem is szeret megbújni a részletekben, pontosabban: nagyon sok függ egy szertartás befogadhatósága szempontjából attól, hogy hogyan végezzük azt?
Tovább„Istenünk, igaz jámborság és békesség szerzője, add, hogy ezzel az áldozati adománnyal méltóképen tiszteljük fölségedet, és a szent áldozatban való részesedés forrassza eggyé szívünket. Krisztus, a mi Urunk által.„
TovábbA katolikus egyház történetének kezdeteitől fogva meggyőződéssel vallja, hogy a szentmise áldozat. Erről szóló tanítása a reformáció korában viharos teológiai viták középpontjába került, de már az első századokban is nagy volt a zavar a pogányok között a keresztények istentiszteleti gyakorlatával kapcsolatban, mégpedig éppen az áldozatról vallott sajátos felfogásuk miatt.
TovábbA minap ismét elgondolkodtatott a szentségi gyakorlatunk. Valójában mi történik azon szentségfelvételek alkalmával, amikor sokan különböző, az Egyházétól többé-kevésbé eltérő indítékkal kérik a keresztelést, a házasságkötést vagy egyéb szentségkiszolgálatást?
TovábbA bibliai időkben amikor egy nép legyőzte a másikat, akkor ez számukra nyilvánvaló jele volt annak, hogy az ő istenük hatalmasabb a legyőzöttek istenénél. Istenek küzdöttek egymással, és amelyik győzött, azt kellett tisztelni mindenkinek.
TovábbAz Úrnapja, Krisztus Teste és Vére szentségének ünnepe a középkori lelkisége és az akkori történelmi helyzet ismeretében válik igazán érthetővé.
TovábbTegnap, a Húsvét utáni ötvenedik napon (görögül Pentekoszté) a Szentlélek eljövetelét ünnepeltük az Egyházban. A Lélekét, aki a Szentírás szerint ott volt a világ teremtésekor, a Lélekét, akinek pecsétjét kapjuk meg a keresztségben, és aki a bérmálásban a felnőtt keresztény élet vállalására erősített meg bennünket. A Lélekét, aki nélkül az egész egyház legfeljebb egy jótékonysági intézmény és tiszteletreméltó civil szervezet lenne.
TovábbAz Eucharisztia iránti tisztelet a középkorban a gótika lelkiségének hatására nagyfokú változáson ment keresztül. Ennek egyik jellemzője volt a látnivágyás iránti erőteljes igény.
Tovább
