Szenteste családi körben

Karácsony ünneplése idén nagy valószínűséggel leginkább szűk családi körben zajlik majd. Egyelőre nem tudjuk, mehetünk-e éjféli misére, és biztos, hogy az ilyenkor megszokott tömegek idén elmaradnak még akkor is, ha sokan szeretnének részt venni az ünnepen.

Nyilván szeretnénk utazni keresztül-kasul az országon, ahogy megszoktuk, de idős szeretteink és a veszélyeztetettek védelme nagyobb fegyelemre és bezárkózásra késztet. Ősz óta már az énekeket és a szentmise énekelt részeit is csak csendben, maszkjaink mögött suttogva követjük, hisz mindent megteszünk azért, hogy minimalizáljuk a veszélyt jelentő lehelést közösségi liturgiáink alkalmával.

E fentiek miatt idén igencsak felértékelődik családi ünnepléseink jelentősége. Keresztény hitünk ugyanis nem csupán a templomi szertartásokban jelenik meg, hanem legalább olyan fontosak családi életünk szokásai, ünnepléskultúrája, tárgyi kultúrája. Az otthoni ünneplés egyénien ragadja meg az ünnep értelmét, mégpedig úgy, hogy nem a teológiai mondanivaló felől közelít, hanem az életközeli elemek ritualizálásával. Így nagy szerepet kap benne az “ajándék spirituális értelme“, amely a Karácsony egyik legfontosabb jellegzetessége.

Hogy is olvassuk a prófétánál?
„Mert gyermek születik nékünk, fiú 
adatik nékünk“ (v.ö. Iz 9,5);
Isten végtelen szeretetének megnyilvánulása ez, aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta“ (Jn 3,16).

Ha komolyan vettük az Advent lelki előkészületét, akkor a hajnali szentmisék és imádságaink által idén is megújulhat Istennel való kapcsolatunk. Jézus születésének előestéjén azzal fejezzük ki Istentől való megajándékozottságunkat, hogy ajándékokat cserélünk egymás között, mégpedig oly módon, hogy az a családunk keretein is túlmutat. Saját gyermekeinken és szeretteinken kívül a szegényekről és az elesettekről is gondoskodunk, amint erről az ilyenkor szokásos profán vagy egyházi adományozó akciók sokasága tanúskodik. 

Milyen további gondolatok hatják még át hívő családi ünnepléseinket Jézus születésének ünnepén? A minden emberrel való közösségvállalás, az emberélet szentségének gondolata, az évszázadok óta szívből áhított messianisztikus idő siettetése, a szegénység, az alázat, az egyszerűség és bizalom üzenetei.

Az idén valószínűleg ugyancsak a képernyőre szoruló betlehemes misztériumjáték vagy a családi betlehem felállításának szokása, a gyertyagyújtás, az Élet fáját és egyszersmind a keresztfát szimbolizáló feldíszített karácsonyfa családi imádságaink erőteljes szimbólumai. A bensőségesen és örömmel megült ünnepi vacsora erősíti az életünket egyben tartó emberi kötelékek szilárdságát. 

A ünnepi szentmisék üzenetének mélyebb megértése otthoni ünnepléseinkben folytatódik, ezért érdemes azt évről évre újraoltanunk a szentírási- és liturgikus szövegek, valamint a karácsonyi népénekek erejével. Engedjük, hogy a liturgia és játék, a meghittség, a mítosz és valóság egymást finoman átjárva forrjanak eggyé bennünk, amikor családi körben is megüljük Krisztus születésének szent estéjét.