Szent Mihály főangyal és az Angyalvár

Szent Mihály főangyal neve héberül ezt jelenti: “Ki olyan, mint az Isten?” Mihály nem csupán a keresztény, de a zsidó hagyományban is az angyalok legnagyobbika. A jelenések könyve így ír arról, hogy Szent Mihály, a mennyei seregek vezére Krisztus megváltó erejéből letaszítja a Sátánt az égből:

“Ekkor harc támadt az égben: Mihály és angyalai harcoltak a sárkánnyal. A sárkány és angyalai harcoltak, de nem diadalmaskodtak, sem helyük nem volt többé az égben. Ekkor letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki elcsábítja az egész világot. Letaszították a földre, és vele együtt angyalait is letaszították.
Ekkor nagy hangot hallottam az égben, amely így szólt:
»Most lett a mi Istenünké az üdvösség,
az erő és a királyság,
a hatalom pedig az ő Krisztusáé,
mert letaszították testvéreink vádlóját,
aki éjjel-nappal vádat emelt ellenük Istenünk előtt.
Ők pedig legyőzték őt
a Bárány vére és a tanúságtétel igéje által,
s nem kímélték saját életüket mindhalálig.
Jaj a földnek és a tengernek, mert hozzátok szállt le az ördög nagy haraggal, s tudja, hogy kevés ideje van!« Örvendezzetek tehát, egek, és akik bennük laktok!” Jel 12,

Szent Mihály tisztelete főleg a keleti egyházakban azzal kezdődött, hogy a bizánci birodalom patrónusaként, a császár testőreként tisztelték. A nyugati egyházban szeptember 29-én ünnepeljük, amely nap a római Szent Mihály bazilika fölszentelésének napja.

Szent Mihályról hegyeket, településeket, várakat, városkapukat, templomokat neveztek el, hogy a lakosságtól riassza messzire a lesben álló, ártani készülő gonoszlelket, járványokat, ellenséget.

589-ben Róma városát hatalmas árvíz sujtotta. A levonuló árvíz nyomában újabb baj érkezett: pestisjárvány tört a városra, amelynek az akkori pápa, Pelagiusz is áldozata lett. A pápaválasztásra összeülő konklávé a későbbi Nagy Szent Gergelyt választotta utódjául, aki könyörgő körmenetre hívta Róma városának keresztényeit. A menet közben látomásban megjelent Szent Mihály főangyal, amint Hadrianus ősi síremléke fölött hüvelyébe dugja a büntetés kardját, előre jelezve ezzel a pusztító veszedelem végét. Ennek emlékére Gergely pápa kápolnát építtetett a jelenés helyén, annak tetején pedig felállították Szent Mihály szobrát. Az épület azóta az Angyalvár nevet viseli.

“Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.” 


Borítókép: Guido Reni festménye, 1636