Mater et Caput

A XVI.sz-ig, a Vatikán kiépítéséig a Laterán a pápaság székhelye volt, a bazilika pedig mind a mai napig a pápa címtemploma, azaz a nyugati kereszténység legfontosabb temploma. Mindez annak dacára így van, hogy látványosságban és ismertségben a vatikáni Szent Péter bazilika messze felülmúlja.

Az évszázadok során tűzvész, földrengések és fosztogatás áldozatául esett bazilikát 1726-ban XIII. Benedek pápa újjáépítette, és a Megváltó és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelte fel. Mai formájában ötvözi a klasszikus bazilikák fenséges térélményét későbbi korok stílusainak sokszínűségével.

A  laterán elnevezés egy kétes hírű római konzul, Plautius Lateranus nevéből származik, akit egy Nero császár elleni összeesküvés vádjával kivégeztek. A kegyvesztett Lateranusok birtokát és palotáját elkobozták, és több tulajdonváltás után Konstantin császár Miltiadész pápának ajándékozta. 324-ben itt épült fel a mai bazilika őse, melyet a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére szenteltek fel.

Jól emlékszem egy még a hetvenes években kiadott, egyébként színvonalas római utikönyv kárörvendő mondatára, miszerint a történelem különös iróniája, hogy a kétes hírű laterániak nevének emlékezetét mind a mai napig a pápaság tartotta fönn. Mi ehhez egy Rejtő Jenő-i fordulattal élve csak annyit szeretnénk csendben hozzáfűzni, hogy a pápaság évszázadai alatt a laterán név elvesztette eredetileg pogány jellegét.

A dicstelen múltat az elkövetkező évszázadok történései a feledésnek adták át, és az tény, hogy a bazilika mára járványmentes időkben zarándokok és turisták millióit vonzza, a kereszténység érték- és kultúrateremtő erejének egyértelmű bizonyítéka. 

A lateráni bazilika felszentelésének ünnepét november 9-én ünnepeljük. A világ bármely pontján élő katolikus közösségek számára egyaránt fontos ünnep ez, mert a Szent Péter utódával való egység megünneplése mindnyájunkat arra emlékeztet, hogy a pápaság szolgálatán keresztül csakis Krisztusra, a legfőbb Pásztorra alapozhatjuk életünket, egyedül rá épülve válhatunk egyházzá ebben a világban Isten dicsőségére.